2017. május 23., kedd

EGYIKŐTÖK CSODÁS LEVELE A TALÁLKOZÁS UTÁN


"Drága Meleron!!
kicsit izgultam, először azt gondoltam lesz nagy sírás-rívás, aztán, hogy majd nem tudok megszólalni. Ehhez képest inkább túl sokat beszétem, szerintem. De nagyon jól éreztem magam, alig akartam eljönni. Ez gondolom feltünt. Rossz érzés volt kilépni a kapun. Belecsöppeni újra a forgatagba, ami olyan idegennek tűnt. Durva és harsány volt. Alig vártam, hogy hazaérjek és bevackolódhassak. Annyira éles volt a kontraszt a két valóság között… Nagyon örülök a találkozásnak és annak, hogy hallgattam lelkemre ezzel kapcsolatban. Hihetetlen, álomszerű volt az egész, kicsit szürreális….. és mégis valódi. Az én igazi valóságom. Hálás vagyok a szeretetteljes fogadtatásért, a kedves szavakért, azért hogy előhoztad belőlem azt, hogy mit is akarok valójában, és hogy igenis van bátorságom, erőm megtenni azt. Hogy érezhettem saját erőmet. Köszönöm a megerősítéseket. És mindent. És mindazt, ami ezután jön majd.
Szeretettel ölellek:  ... "

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése